1st of April - Funny Lines in the SciEng Lessons
Április 1. - Jópofa beszólások a SciEng-órákon
We talk a lot in the SciEng lessons. I get learners to talk about their work a lot, and go into details so they end up in difficult explanations, and all the necessary communication bits that take place in professional style talk. It is not easy, but I’m convinced that this is how learning takes place and, to be honest, when should they practise it if not in the SciEng lesson? So there is no excuse… 🙂
Sokat beszélgetünk a SciEng órákon. Az a célom, hogy a tanulók sokat beszéljenek munkájukról, és belemenjenek a részletekbe, hogy végül nehéz magyarázatokba keveredjenek, mindabba a kommunikációs apróságba, amely a szakmai stílusú beszélgetésben zajlik. Nem könnyű, de meggyőződésem, hogy így történik meg a tanulás, és hogy őszinte legyek, mikor gyakorolják ezt, ha nem a SciEng órán? Szóval nincs kifogás… 🙂
So I keep driving them back to the task and we just won’t give it up. This of course creates a lot of hardship and leads to funny situations – as the atmosphere is always cheerful in the lessons however hard they may be. On the 1st of April I have collected some funny lines from my SciEngers that derived from such hardships.
Szóval mindig visszaterelem őket a feladatra, és egyszerűen nem adjuk fel. Ez természetesen sok nehézséget okoz és vicces helyzetekhez vezet – mivel a hangulat mindig vidám az órákon, bármilyen nehezek is. Április 1-én összegyűjtöttem a SciEng-eseim néhány vicces beszólását, amelyek ilyen nehézségekből eredtek.
The best thing about teaching English to adults in their own professional contexts is that they usually enjoy talking about their jobs, which they are really good at. So it’s relatively easy to get them to explain something they know very well. They often get carried away and tend to go into minute details about their jobs, which sometimes prove to be difficult in English. This is when they realize that it was not a good idea to go into details because it’s actually hard work for them. So they suddenly stop themselves by saying the following for example:
Az a legjobb abban, ha angolt tanítasz a felnőtteknek a saját szakmai szövegkörnyezetükben, hogy általában szívesen beszélnek a munkájukról, amiben tényleg jók. Tehát viszonylag könnyű rávenni őket arra, hogy elmagyarázzanak valamit, amihez nagyon jól értenek. Gyakran elkapja őket a hév, és hajlamosak aprólékos részletekbe menni a munkájukkal kapcsolatban, ami néha nehéznek bizonyul angolul. Ekkor jönnek rá, hogy nem volt jó ötlet a részletekbe bocsátkozni, mert ez igazából nekik nehéz. Szóval hirtelen leállítják magukat, például a következő beszólásokkal:
“Oh, why can’t I just shut my mouth?”
“I mean, I didn’t say anything.”
“I didn’t say a word.”
“Full stop.”
“Ó, miért nem tudom befogni a számat?”
“Vagyis inkább nem mondtam semmit.”
“Meg se szólaltam.”
“Pont.”
But I usually do not let them stop here, but encourage them to go on – with or without my help – because I’m sure they will manage it. At this point you bet I get some feedback on my methodology, too:
De általában nem hagyom, hogy itt megálljanak, hanem biztatom őket, hogy folytassák – a segítségemmel vagy anélkül –, mert biztos vagyok benne, hogy menni fog nekik. Ezen a ponton tuti, hogy kapok visszajelzést is a módszeremről:
“I’m glad that you believe in me but I won’t be able to say it.”
(Just so you know: They (almost) always are…)
“Well, you are not a Mother Theresa…”
“Örülök, hogy hiszel bennem, de nem fogom tudni elmondani”
(Csak, hogy tudd: (szinte) mindig el tudják…)
“Hát, nem vagy egy Teréz Anya…”
But after they have got to know me well enough to know there’s no return anyway, they go on even without my questions commenting in a funny way:
“Answering your question…”
De miután már elég jól megismertek, és tudják, hogy úgysincs visszaút, folytatják a kérdéseim nélkül is, viccesen hozzátéve, hogy:
“Kérdésedre válaszolva…”
And that’s when it’s getting very difficult and…
…some cursing also takes place:
“That…”
This is just one typical line from someone, but there are obviously endless ways which I should not share on this platform.
És ekkor lesz nagyon nehéz, és …
… némi szitkozódás is helyet kap:
“Ó, hogy az a…”
Ez csak egy tipikus beszólás valakitől, de nyilvánvalóan végtelen forma van, amelyet nem illik megosztanom ezen a felületen.
… some Hungarian is inserted to support the message conveyed in English, like:
… egy kis magyar is bekerül, hogy megtámogassa az angolul átadott üzenetet, mint például:
“I mean…”
“Come on!“
”I’m such an idiot!“
”Hold on, I’ll figure it out.”
”There, I’ve said it.”
”Was it OK? Really?”
“Vagyis…”
“Na.”
“De hülye vagyok!”
“Várjál, mindjárt kitalálom…”
“Na, elmondtam.”
“Ez jó volt? Tényleg?… ”
…sometimes spectacular acts of suffering are performed as well, just because it’s fun. For example:
… néha látványos szenvedés is zajlik, csak mert vicces. Például:
“I’ve felt good so far.”
“Don’t you by any chance have a funnel?”
“Did I really need this?”
“My job would be much easier if I was a ballon twisting clown.”
[a huge sigh]
[a spectacular collapsing onto the desk]
[a total rubbing of the entire head]
[cleaning glasses in a theatrical fashion]
[staring with big eyes]
“Eddig jól voltam.”
“Nincs inkább egy tölcséred?”
“Kellett ez nekem?”
“Sokkal könnyebb dolgom lenne, ha lufihajtogató bohóc lennék…”
[óriási sóhaj]
[látványos asztalraborulás]
[az egész fej teljes átdörzsölése]
[színpadias szemüveg-törölgetés]
[óriási szemekkel nézés]